Abigél Közhasznú Egyesület

"Csinálj bármit, mindig az számít, hogy hogyan csinálod, és van-e kivel, mert ez csapatjáték, és már az is ajándék, ha figyelsz arra, aki rád figyel." Shakespeare

 ALAPSZABÁLY

 

Elfogadva: a 2014. július 14. napján, továbbá a 2013. május 24-én elfogadott módosításokkal, valamint az alapítók által 2010. március 25-én megtartott, megismételt alapító Közgyűlés által elfogadott Alapszabály szövegével.

 

I.

Általános rendelkezések.

 

Az Egyesület neve: ABIGÉL Közhasznú Egyesület (továbbiakban Egyesület)

 

1.1       Székhelye: 3100 Salgótarján, Rózsa Ferenc út 7.

1.2       Levélcíme: 3100 Salgótarján, Arany János út 23. VIII/1.

1.3       Működési területe: Nógrád megyei és helyi hatáskörű

1.4              Bélyegzője: Téglalap alakú, rajta az Egyesület teljes neve, logója és adószáma.

1.5              Egyesület tevékenysége:

Az autizmussal, pervazív fejlődési zavarral érintett személyek, hozzátartozóik, valamint támogatóik tekintetében

-    szociális tevékenység, családsegítés;

-    nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

-    kultúra, szabadidő, sport;

-    gyermek és ifjúságvédelem;

-    hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;

-    a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű réteg képzésének, foglalkoztatásának elősegítése.

1.6              Az Egyesület tagjainak célja, hogy a tevékenysége során megvalósuló közhasznú szolgáltatások elérhetőek legyenek mind a tagság, mind a tagsággal nem rendelkező, az Egyesület által képviselt célcsoport széles körének is.

Az Egyesület kijelenti, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak, illetve jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységei megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményt az Egyesület nem osztja fel, azt kizárólag az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

 Az Egyesület továbbá kijelenti, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint az országgyűlési képviselői választáson, továbbá a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, az Európai Parlamentbe, a megyei jogú város képviselő–testületébe jelöltet nem állít és nem támogat, valamint polgármestert nem jelöl és nem támogat. (Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.)

 

Az egyesület alapcél szerinti közhasznú tevékenységei:

Az egyesület a jelen Alapszabály 1.5. pontjában foglalt tevékenységekre és az egyesület feladataira, céljaira is tekintettel az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

 a.)           az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) 4.§-ában rögzített egyenlő bánásmód követelményének jogviszonyok, eljárások, intézkedések során való megtartásához, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 2-3.§-ában rögzített a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása, érvényesülésének elősegítése (így a fogyatékos állapot kialakulásának, rosszabbodásának megelőzése, következmények enyhítése, a fogyatékos személyek sajátos szükségleteinek figyelembe vétele a tervezési döntési folyamatokban, érdekükben teendő különleges megoldások alkalmazása, társadalmi életben való részvételüket elősegítő feltételek megteremtése, jogaik érvényesítése, hátrányaikat kompenzáló intézményrendszer működtetése, fogyatékos személyek más módon való előnyben részesítése) továbbá az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1.§ (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott gyermekek jogainak, jövő nemzedékek érdekeinek és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme, mint közfeladatokhoz kapcsolódóan, az autista személyeket, illetve családtagjaikat megillető jogok és érdekek védelme, érvényesítése, képviselete, a társadalmi életben való részvételt elősegítő feltételek megteremtése, egyéni esetekben és a jogszabály alkotási folyamatokban való társadalmi részvétel útján, továbbá a jogérvényesítési eszközök, valamint rehabilitációs eszközök biztosítása közvetlen és közvetett módon,

 b.)           az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 35. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott népegészségügyi feladatok (így különösen, egészségvédelem és fejlesztés, a betegségek, rokkantság; a lakosság egészségi állapotának monitorozásában, az egészségproblémák és prioritások meghatározásában, a népegészségügyi intézkedések kimunkálásában és foganatosításában való együttműködés; népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozásában való részvétel; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, valamint ezek hatékonyságuk, eredményességük, hozzáférhetőségük és egyéb minőségi jellemzőik szerinti rendszeres értékelése),

valamint az Eütv. 144.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott, a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség érdekében az Eütv.-ben meghatározott célok és alapelvek érvényesülése érdekében, valamint az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni eredményes fellépés, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.) 23. § (5) bekezdés 9. pontjában szereplő egészségügyi alapellátását/egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások biztosítása, mint közfeladatok megvalósításához kapcsolódóan, közvetlen és közvetett módon végzendő, az autista személyeket, valamint családtagjaikat érintő ismeretterjesztés, kutatás, monitorozás, elemzés, értékelés, az egészségüggyel kapcsolatos, az autista személyeket érintő problémákra megoldási módszerek kidolgozása, ezekre javaslat tétele, betegjogok védelme, esélyegyenlőség biztosítása egyéni és társadalmi szinten,

 c.)           a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény (Cst.) 1-6. §-aiban foglalt a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.) 23. § (5) bekezdés 11. pontjában szereplő szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 59. § foglalt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása érdekében történő segítségnyújtással kapcsolatos együttműködés, továbbá a Szoctv. 64. §-ában rögzített családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás, valamint a Szoctv. 65/C § (3) bekezdésének c) e) f) g) h) pontjaiban foglalt információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása; segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz; egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan; segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása; a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése, mint közfeladatok ellátásához kapcsolódóan közvetlenül és közvetett módon, az autista személyek, valamint családtagjaik szociális jólétének biztosítása érdekében végzett támogató, segítő, ismeretterjesztő tevékenységek

 d.)           a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) 17.§ (1) bekezdésében meghatározott, a gyermekvédelmi rendszer működtetése és - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - az ehhez kapcsolódó feladatok, mint közfeladatokhoz kötődő, az autista gyermekek és fiatalkorúak, illetve családtagjaik érdekében közvetlen és közvetett módon végzett szolgáltatások ellátása,

 e.)           a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 3. § (6) bekezdésében foglalt kiemelt köznevelési feladat: az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése,valamint az Nkt. 4. § 1. p)-u) pontjaiban rögzített fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás; pedagógiai szakszolgálati feladat; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása; azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt; a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás; pedagógiai-szakmai szolgáltatás, mint közfeladatokellátásához kapcsolódóan, közvetlen és közvetett módon az autista személyek és családtagjaik segítése, tanácsadáson, jog- és érdekvédelem, valamint esélyegyenlőség biztosításán, új fejlesztő és rehabilitációs módszerek, programok kidolgozásán keresztül,

 f.)            a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 3-14.§-aiban foglalt munkaerőpiaci szolgáltatások (munkaerőpiaci, foglalkoztatási információ nyújtás, tanácsadás, munkaerő közvetítés stb.) nyújtása, mint közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységek végzése és szolgáltatások nyújtása az autista személyek részére közvetlen és közvetett módon.

 g.)           a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121.§ a) pontjában foglalt a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 7. pontjában foglalt kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása, mint közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységek végzése és szolgáltatások nyújtása az autista személyek részére közvetlen és közvetett módon.

 h.)           a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49.§ c) és e) pontjaiban foglalt az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtésének elősegítése, továbbá az esélyegyenlőség jegyében a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása, mint közfeladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységek végzése, rendezvények szervezése és a feladatok megvalósítását elősegítő szolgáltatások nyújtása az autizmussal élők és családtagjaik érdekében közvetlen és közvetett módon.

 1.7              Kiadásait tagdíjakból, pályázatokból, valamint természetes, illetve jogi személyek felajánlásaiból és adományaiból fedezi.

 

 II. Az Egyesület célja, feladatai

Célok

  1. A pervazív fejlődési zavarral élők oktatásának, integrálásának elősegítése, foglalkoztatási és lakhatási gondjaik megoldása. Életúttervezés, önálló életvitel kialakításának segítése.
  2. Fenti állapottal együtt élők családtagjainak egy közösségbe tömörítése, számukra közösségi élet biztosítása.
  3. Családi napközi létrehozása, szabadidős programok szervezése.
  4. Együttműködés a társszervekkel (AOSZ, Nógrádi Autizmus Alapítvány, Esélyegyenlőségi Alapítvány stb.) az országosan kialakított autizmussal kapcsolatos törekvések megvalósításában és az érdekvédelemben, érdekérvényesítésben. A segítő szakmai szervezetek munkájának segítése.
  5. A társadalomban széles körben ismerté tenni fenti problémák mibenlétét, kezelésének módszereit, elfogadásának lehetőségeit.

 Feladatok

  1. A pervazív fejlődési zavarral élők, valamint támogatóik, oktatóik egy szervezetbe való tömörítése.
  2. Információk áramoltatása az egészségügyi-, hivatali-, oktatási-, foglalkoztatási-, lakhatási jogok törvény adta lehetőségeinek ismertetésével.
  3. Tanfolyamok, tapasztalatcserék, előadások, szakmai összejövetelek szervezése és lebonyolítása.
  4. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és a céloknak megfelelő kiírások esetében részt vesz azokon, valamint értesíti az érintetteket, ha egyéni pályázati lehetőségeket talál.
  5. A társadalom szemléletének pozitív átalakítása érdekében honlapot működtet, ismeretterjesztő és irodalmi kiadványokat szerkeszt és jelentet meg, bemutató előadásokat szervez, műsorokat kezdeményez a hallgatott és nézett médiában.
  6. Kapcsolatot tart a pedagógusokkal, szakképző oktatókkal, állami szervekkel, az Autisták Országos Szövetségével, autista farmokkal, vállalkozókkal.
  7. Utazó bemutató előadásokat szervez a többségi iskolákban, óvodákban.
  8. ABIGÉL-Ház létrehozása, amely helyszínt biztosít a szülők-klubjának, a tanfolyamoknak, a napközinek, valamint az autizmusról szóló házi-könyvtárnak.
  9. Támogatók felkutatása, pályázatírás a célok és feladatok elérése érdekében.

 

III.

Az Egyesület tagsága

 Az Egyesületnek tagja lehet korhatár nélkül minden magyar állampolgárságú természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik egyetértenek az alapszabályban foglalt célokkal, feladatokkal, és eleget tesznek az alábbi követelményeknek.

 Rendes tag: Aki a tagdíjat, a Belépési Nyilatkozat kitöltése után, és annak Közgyűlés általi elfogadása után belépéskor befizeti, és aki az Egyesület működéséhez évi rendszerességgel szellemi, anyagi, technikai, szakmai vagy egyéb támogatást biztosít. A rendes tag évi tagdíja: 5000 Ft, amely naptári évre szól, és amit két részletben is befizethet. A tagság megújítására a tagdíjat a belépést követő minden évben az év április és október hó végéig köteles a rendes tag megfizetni. A tagdíj mértékét a közgyűlés évente szükség szerint megváltoztathatja.

 Az egyesületi tagság megszűnik:

 –     a tag halálával (jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével);

–     a tag kilépésével (Az Elnökséghez benyújtott írásbeli kilépési nyilatkozat alapján. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.)

–     a tag kizárásával (A tag az Egyesületből fegyelmi eljárással zárható ki, melyet a jogsértő magatartás tanúsításának tudomásra jutásától számított 30 napon belül kell lefolytatni. A kizárásról határozó Közgyűlésen közölni kell a kizárással érintett taggal, hogy mit rónak fel a terhére és részére meg kell adni a védekezés lehetőségét. A vétségét bizonyító, illetőleg az esetlegesen mentő, vagy enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni. A kizárásról a Közgyűlés írásbeli határozatot köteles hozni, melyet a döntéshozatalt követő 8 napon belül a kizárt tagnak bizonyítható módon meg kell küldeni. A határozat ellen az érintett tag jogorvoslatot kérhet. A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutásától számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A tagot jogorvoslati lehetőségeiről tájékoztatni kell.

–     A tag törlésével (A Közgyűlés határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjjal – írásbeli felszólítás ellenére – hat hónapnál tovább hátralékban van. A törlést kimondó határozatot – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja a kizárt tag. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.)

–     Az Egyesület megszűnésével.

 Pártoló tag lehet minden olyan magyar természetes és jogi személy, aki egyetért az Egyesület céljaival, aki/amely valamilyen módon támogatja az Egyesület tevékenységét (anyagi, természetbeni, erkölcsi), a Belépési Nyilatkozat Közgyűlés általi elfogadásával.

A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:

- halál, vagy jogutód nélküli megszűnéssel,

- kilépéssel,

- egyesület megszűnésével.

  IV. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. A rendes tag:

–        részt vehet az Egyesület tevékenységében és az Egyesület által szervezett rendezvényeken;

–        szavazati joggal rendelkezik, részt vehet az Egyesület döntéseinek meghozatalában, ha kisebbségben marad, különvéleményének fenntartásával élhet;

–        választhat és választható;

–        véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármilyen kérdésben;

–        részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;

–        az Egyesület jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését kezdeményezheti a bíróságnál, a tudomására jutástól számított 30 napon belül;

–        köteles az Alapszabályban meghatározott egyesületi célok megvalósulását tevékenyen elősegíteni;

–        köteles az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit betartani; a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatait végrehajtani;

–        köteles a tagsági díjat rendszeresen fizetni és az egyesületi vagyont megóvni.

 4.2. A pártoló tag:

 –      részt vehet a programokon, rendezvényeken;

–      javaslatokat, indítványokat tehet;

–      köteles az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit betartani;

–      egyesületi tisztségre nem választható;

–      a pártoló tag nem köteles tagdíjat fizetni;

–      a pártoló tag nem rendelkezik aktív választójoggal és szavazati joggal sem.

 

 4.3. Tagdíjmentesség

–        Tagdíjmentességet élvezhetnek azok a tagok, akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek, vagy szociális körülményeik indokolják.

–        Amennyiben a családban élő, önálló jövedelemmel nem rendelkező autista személy családtagjai önálló tagsági jogviszonyt létesítenek, úgy tagdíjfizetésre a család legfeljebb egy tagja köteles. Minden további családtag számára kérelme alapján tagdíj mentességet kell engedélyezni.

A tagdíjmentességet írásban kell kérni, arról az Elnök a körülmények megvizsgálása és értékelése alapján dönt. A tagdíjmentesség engedélyezéséről az Elnök írásos határozatot hoz.

A tagsági jogok gyakorlása egységes, független a tagdíjfizetés mértékétől.

 

V.

Az Egyesület szervezete

 1. A Közgyűlés.

 Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök, az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha azt a bíróság elrendeli, továbbá a Ptk.-ban foglalt, kötelező összehívást előíró esetekben.

 A közgyűlést az elnök hívja össze a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal, minden tag értesítésével (levél), a napirendi pontok megadásával, valamint határozatképtelenség esetén az esetlegesen megismételt közgyűlés helyének és idejének megadásával.

A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok 50% + 1 fő megjelent.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak, ezek időpontját honlapján közzéteszi (www.abigelkozhasznuegyesulet.hu).

 Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy az eredeti időponthoz képest 1 órával később új közgyűlést kell tartani, amely már a tagság tíz százalékának részvétele mellett is határozatképes lesz, ha erről az eredeti meghívóban a tagokat tájékoztatták.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított három napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 A közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az alapszabály-módosítás esetében minősített többség szükséges (a minősített többség a jelenlévők 2/3-os szavazatát jelenti).

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet két akkor választott tag hitelesít, és az elnök ír alá.

A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés döntéseit, azok időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvek az Egyesület dokumentumaival együtt kezelendők, abba minden egyesületi tag betekinthet. A közgyűlés döntéseit a szükségnek megfelelően írásban közli az érintettekkel. A közgyűlés ülései nyilvánosak azokon bárki részt vehet.

 A közgyűlés hatásköre:

-         az alapszabály elfogadása, módosítása,

-         a szakmai programok, az éves költségvetés módosítása, jóváhagyása,

-         az elnökség, megválasztása,

-         az elnökség beszámolójának elfogadása,

-         a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

-         tagdíj módosítása,

-         az éves munkaprogram fő irányainak meghatározása,

-         az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.

 2. Elnökség

 A tagjait a közgyűlés nyílt szavazással választja két évre. Tagjai újraválaszthatók.

 Az Egyesület irányító szerve, amely gondoskodik az alapszabályban foglaltak, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az elnökség határozatképes, ha ülésein valamennyi elnökségi tag részt vesz.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 Tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár. A hatáskörébe tartozó feladatokat egymás között önállóan osztják meg.

-         Határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza.

-         Szükség szerinti rendszerességgel ülésezik, de negyedévente minimum 1 alkalommal. 

-         Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. Az ülések időpontját a honlapján (www.abigelkozhasznuegyesulet.hu)  közzéteszi A nyilvánosságot az üléseiről kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért.

-         Az elnökség döntéseiről és intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.

-         Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített IX. Nyilvánosság, jegyzőkönyvek, iratok kezelése fejezet szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

 Az elnökség hatásköre:

-         Az éves programok és költségvetés megtervezése, végrehajtásának felügyelete.

-         Naprakész nyilvántartást vezet a tagságról, a befizetett tagdíjakról, adományokról, pályázatokon elnyert támogatásokról, a céltevékenységekből befolyt összegekről

-         Szükség esetén ideiglenes bizottságok alakítása, megbízásaik kiadása.

-         Megállapodások aláírása, szakértők felkérése, megbízása

-         Adminisztratív tevékenységek elvégzése (pályázatok kiírása, erkölcsi és anyagi elismerések kezdeményezése)

-         Közgyűlés összehívásának kezdeményezése

-         Évenként egyszer az éves beszámoló részeként közhasznúsági melléklet készítése, melyet a közgyűlés hagy jóvá, és amelybe a későbbiekben bárki betekinthet. Az elnökség hatáskörébe tartozó teendők elvégzésére bármely elnökségi tag egy személyben (önállóan) is jogosult.

  Elnök feladata:

- ellátja az egyesület irányítását és képviseletét,

- összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit,

- aláírási és utalványozási jogköre van, akadályoztatás esetén a képviseleti és aláírási jogosultságát az Elnökhelyettes gyakorolja,

- 1 elnökségi taggal együttesen rendelkezik az egyesület bankszámlája felett (elnök és elnökhelyettes, vagy elnök és titkár),

- ellenőrzi az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását és a hozott határozatok végrehajtását,

- vezeti és szervezi az Elnökség munkáját,

- az egyesület nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat,

- biztosítja az iratokba való betekintést az alapszabálynak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően,

- biztosítja a szervezet működésének nyilvánosságát.

 Elnökhelyettes feladata:

- Ellátja az egyesület működése során felmerülő ügyintézői, szervezési, adminisztratív feladatokat.

- Az elnök akadályoztatása esetén képviseli a szervezetet.

- Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörével rendelkezik, gyakorolja az Elnök képviseleti és aláírási jogosultságát.

- Tevékenységét az Elnökség által meghatározott módon végzi, az elnök irányításával.

 Titkár feladata:

- Feladata a szervezet pénzügyi, adminisztrációs anyagainak vezetése és a szervezet vagyonának kezelése.

- Munkájáról beszámol az elnökségnek, munkáját az elnökség ellenőrzi.

 Az elnökség által kijelölt bizottságok az elnökségnek tartoznak beszámolóval, de ha a közgyűlés erre felkéri, beszámolóját előtte is meg kell tartania.

 VI.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottsági tagjai újraválaszthatóak, megbízásuk 1 évre szól. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 A Felügyelő Bizottság tagjai költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg.

 A Felügyelő Bizottság tagjai visszahívhatóak, ha a tagok 10%-a írásban kéri, valamint az Elnökség indokolt írásbeli javaslattal is kezdeményezheti. A Felügyelő Bizottságból visszahívható az a tag, aki az Elnökség írásbeli felszólítása ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben sem tesz eleget Felügyelő Bizottsági tisztségéből eredő kötelezettségeinek, valamint a védekezés lehetőségének biztosítása mellett sem tud mentesítő bizonyítékokkal szolgálni a visszahívási okok megszüntetésére. A visszahívásról a Közgyűlés dönt, melyről az Elnök határozatot ad ki. Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja a visszahívott Felügyelő Bizottsági tag. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 A Felügyelő Bizottság feladatai ellátása során:

- ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

- a Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet;

- köteles az intézkedésre jogosult döntéshozó vagy ügyvezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

- az intézkedésre jogosult döntéshozó vagy ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén az adott szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult;

- ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

VII.

Az Egyesület képviselete

 

Az egyesület képviseletére csak az elnök jogosult önállóan, azonban az elnök bárkit meghatalmazhat az egyesület képviseletére írásban, ha ezt bármilyen ok indokolja. A bankszámla feletti rendelkezés ettől eltér.

Az Egyesület fizetési számlája (bankszámlája) felett az Elnök és egy további Elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

 

VIII.

Az Egyesület gazdálkodása

 

1.   Az Egyesület a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre, annak megszületésével kezdi működését.

2.   Az Egyesület a működéséhez szükséges kiadásokat a tagsági-, és pártolói díjakból a célok és feladatok fejezetben részletezett tevékenységekből eredő bevételekből, pályázatokon elnyert támogatásokból, hozzájárulásokból, adományokból fedezi. Az Egyesület a fenti forrásokból nyert összeggel gazdálkodik.

3.   A 2. pontban felsorolt bevételekről az Elnökség nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4.   Az Egyesület - jogi bejegyzés után - pénzintézetnél folyószámlát nyit. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület megválasztott Elnöke és 1 elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

5.   Az Egyesület vagyona fel nem osztható. A rendelkezésre álló pénzösszegek csak a célok és feladatok fejezetben részletezett tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokra fordíthatók. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a feloszlató közgyűlés dönt.

6.   Az Egyesület közhasznú tevékenységeiből minden perzvazív fejlődési zavarral élő, illetve egyéni bánásmódot igénylő gyermek, felnőtt és annak családja, nevelő, ellátó intézményei részesülhetnek, a II. pontban meghatározott célok és feladatok értelmében.

7.  Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – a jelen alapszabályban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

8.  Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

9.  Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú

tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Ha az Egyesület befektetési tevékenységet végez, úgy kötelező befektetési szabályzatot készítenie, amelyet a közgyűlés - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő bizottság véleményének kikérését követően fogad el.

 

IX.

Nyilvánosság, jegyzőkönyvek, iratok kezelése

Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, Közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az Elnökség elnöke köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya - ha lehetséges személye - megállapítható.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

A döntéseket, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait annak meghozatalától számított 8 napon belül - az Egyesület székhelyén legalább 30 napra történő kifüggesztésével, valamint a www.abigelkozhasznuegyesulet.hu honlapon történő közzététellel - az Elnökség kihirdeti.

Az Egyesület a működösével kapcsolatban keletkezett valamennyi ügyiratot a székhelyén őrzi. Az ügyiratokat bárki megtekintheti.

Az ügyiratok megtekintésére vonatkozó igényt legalább három nappal korábban kell az Egyesület elnökének írásban bejelenteni.

Az iratok az Egyesület elnöke által meghatározott időpontban és időtartam alatt tekinthetők meg. Az erre meghatározott időpont és időtartam egyrészt nem lehet rövidebb, mint ami a megtekinteni kívánt iratok gondos áttanulmányozásához feltétlenül szükséges, másrészt az időpontoknak igazodniuk kell a Munka Törvénykönyve által meghatározott törvényes munkaidőkeretekhez és munkanapokhoz.

A közhasznú mellékletbe bárki, időbeli korlátozás nélkül betekinthet és arról - saját költségén - másolatot készíthet. A közhasznúsági melléklet elfogadásának és megtekinthetőségének tényét az elnök a közgyűlési elfogadástól számított 30 napon belül - 30 napra történő kifüggesztéssel és a www.abigelkozhasznuegyesulet.hu honlapon való közzététellel - kihirdeti az Egyesület székhelyén.

 

X.

Az Egyesület megszűnése

 Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha

  • a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel az Egyesület átalakulásáról dönt.
  • az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel megszűnését kimondja; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti; vagy
  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

 A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

  XI.

Vegyes rendelkezések

  1. Az egyesület, mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, azt letétbe helyezni, illetve közzétenni. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, melyről a tagok egyszerű szótöbbséggel döntenek.
  2. 2.      Az egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül igénybe veheti. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait tehát nem csak az egyesület tagjai, hanem bárki más is igénybe veheti.
  3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az egyéb hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
  1. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
  2. Az egyesület vagyonának gyarapítása érdekében helyi adománygyűjtést szervezhet.
  3. Az egyesület céljait, feladatait rendszeresen az aktuális összejöveteleken pontosan meghatározza, jegyzőkönyvben rögzíti, honlapján közzéteszi. A feladatok megvalósítása során elért eredményekből minden magyar állampolgárságú pervazív fejlődési zavarral élő és családtagja részesülhet, ill. részesülhet bármely olyan személy és családtagjai, akik egyéni bánásmódot igényelnek, vagy egyéni bánásmódot igénylő gyermeket nevelnek. Az Egyesület a honlapján minden olyan információt és elérhetőséget közzétesz, amely módot ad az érintetteknek az igénybevételre. ill. a megvalósult – elért – célokat, azok által nyújtott információkat, lehetőségeket, stb., szintén közzéteszi a honlapján (www.abigelkozhasznuegyesulet.hu). Azokban az esetekben, amikor nagyobb nyilvánosságot kívánó esemény történik, akkor a helyi sajtó útján is közzéteszi azt.
  4. A munkájáról készült beszámolókat megőrzi, ill. honlapján azt is közzéteszi.
  5. Külföldi felajánlás esetén az Egyesület deviza számlát nyit.

 

Kelt: Salgótarján, 2014. július 28.

 

ZÁRADÉK

 A Közgyűlés felhatalmazása alapján, alulírott Elnök aláírásommal igazolom, hogy a jelen Alapszabály változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Egyesület Közgyűlése által 2014. július 14. napján elhatározott módosítások szerinti hatályos tartalomnak.

 ……………………………..

    elnök

 

Tanúk:

 

tanú:…………………….…….…..            Lakcím: ………………….…..…………………….

tanú:………………….….………..            Lakcím: …….............................................…………

 

 

tabor20140007.jpg