Abigél Közhasznú Egyesület

"Csinálj bármit, mindig az számít, hogy hogyan csinálod, és van-e kivel, mert ez csapatjáték, és már az is ajándék, ha figyelsz arra, aki rád figyel." Shakespeare

Újabb családtámogatások, változnak a kisadók - Jogszabályváltozások 2014. január 1-jétől

Újabb családi támogatási formák vehetők igénybe január 1-jétől; a gyed extra lehetőségeivel a gyermekvállalást kívánják ösztönözni.

A kormány még novemberben döntött négy konkrét intézkedésről a gyed extra keretében. Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.
Az intézkedések 65 ezer embert érintenek és 18,6 milliárd forintot jelentenek a jövő évi költségvetésben.
A bevezetendő diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait.
A diplomás gyed érinti egyrészt a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján kapják meg a gyedet.
A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után.
Az egy- és kétgyermekeseket érintő hasonló munkaadói kedvezmények is megmaradnak.
A kormány az intézkedések kidolgozásakor több európai ország gyakorlata mellett a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom javaslatait is figyelembe vette.

Hetvenöt százalékra csökkent a végkielégítések különadója
Január elsején az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkent a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadó.
Az Országgyűlés erről még december közepén döntött az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között.
Az elfogadott módosítás értelmében az állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forint feletti része után kell megfizetniük a különadót.
A különadót 2010-ben vezették be, de a szabályozást alkotmánybírósági döntések miatt azóta kétszer is módosította az Országgyűlés.
A 98 százalékos különadó miatt korábban több érintett is bírósághoz fordult, legutóbb novemberben határozott úgy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy az ellentétes a magántulajdon védelmének elvével.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János államtitkár - aki három éve még Fidesz-frakcióvezetőként kezdeményezte a "pofátlannak" minősített végkielégítések megadóztatását - korábban erről azt mondta: vállalható kompromisszum a különadó csökkentése.

Változott a kötetlen munkarend és a szabadság kiadásának szabályozása
A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba.
Eddig akkor számított kötetlennek a munkarend, ha a munkáltató, heti átlagban, legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedte. Ez az előírás úgy módosult, hogy a kötetlen jelleg a teljes munkaidőre vonatkozik, de a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatainak egy részét - éppen azok sajátos jellege miatt - csak egy meghatározott időpontban, vagy pedig időszakban teljesítheti.
A szabadság "átvitelének" szabálya lényegesen leegyszerűsödött. A munkaadó a tárgyévben esedékes szabadságból a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságot írásos megállapodás alapján a következő év végéig is kiadhatja.
Mostanáig a 20 nap alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát adhatta ki a munkaadó az esedékesség évét követő év végéig, de erről meg kellett állapodnia a munkavállalóval.
A közalkalmazotti törvény azzal egészült ki az év első napjától, hogy a munkáltató a fizetési fokozat, továbbá a vezetői megbízás alapján járó pótszabadságot adhatja ki a következő év végéig. Az erről való írásbeli megállapodás itt is kötelező.

Állami feladat a tankönyvellátás
A január 1-jén hatályba lépő változásokkal jogi értelemben megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép.
A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz.
Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.
A köznevelésben használható tankönyvekről jegyzéket kell vezetni, az iskolák pedig fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként az abban szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.
A szabályozás meghatározza a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit és az abban közreműködőket. Tankönyvként az a nyomtatott vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, nyilvános pályázati eljárásban az oktatásért felelős miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki. A miniszter nyilvános pályázaton bevonhatja a tankönyvellátásba a kiadókat.
A változtatást azzal indokolták, hogy az eddigi tankönyvpiaci rendben a gazdálkodó szervezetek minél nagyobb profitra törekedve minél nagyobb példányszámot igyekeztek az iskolákba szállítani. Az új szabályrendszer azonban a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe.

Az idén többen vehetik igénybe a családi adókedvezményeket
Idén januártól többen vehetik igénybe a családi adókedvezményeket, a kiszélesített rendszer 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, 2014. évi költségvetési vonzata pedig több mint 50 milliárd forint.
Az új rendszer lényege, hogy azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás.
A szakminisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor a 2013. évi nettó 81 500 forintos jövedelem 2014-ben 98 500 forint lesz, tehát az új évben nettó 17 ezer forinttal több marad a családoknál.
Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta.

Januártól változnak az szja- és járulékszabályok
Január 1-jétől több ponton változnak a személyi jövedelemadóra (szja) és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó szabályok.
Kiegészül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adómentesen nyújtható vissza nem térítendő támogatások köre, a munkáltatók a jövő évtől adómentesen járulhatnak hozzá a munkavállalók hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének törlesztéséhez is.
A pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatásnak minősülnek, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Ha pedig a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot az adós fizetőképességének megőrzését, helyreállítását szolgáló hitel után, a fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után személyenként összesen évi 150 ezer forintig lehet rendelkezni az éves szja bevallásban tett nyilatkozattal. A magánszemélyek a jövőben a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is rendelkező nyilatkozatot tehetnek a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20 százalékáig, legfeljebb 130 ezer forintig. Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítás alapján történt rendelkezések alapján az adóhatóság által átutalt összeg évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
Jövőre a korábbi 50 ezer forintos éves értékhatárral szemben összeghatártól függetlenül adómentesen adható magánszemélyeknek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A kulturális szolgáltatásoknál megmarad az eddigi 50 ezer forintos keret.
A  béren kívüli valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kikerültek a visszaváltható utalványok, ez azonban a munkáltató által fel nem használt utalványok visszaváltását nem érinti.
A jövő évtől a befektetési szolgáltatók közötti verseny ösztönzése céljából a tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése (adóéven belül egy alkalommal) nem minősül a lekötési időszak megszakításának, a magánszemély adókötelezettség nélkül áthelyezheti számláját egy másik szolgáltatóhoz. Ez vonatkozik a már meglévő számlák áthelyezésére is.
Az olyan speciális kamatjövedelemnek minősülő vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) adóalapja a szokásos piaci érték 1,28-szorosa lesz, szemben a jelenlegi 1,19-es szorzóval. Ebben az esetben a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a 28 százalékkal növelt adóalap figyelembevételével kell megállapítani.
A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményt a jövő évtől a doktorjelöltek, illetve doktori képzésben részt vevők után is érvényesíteni lehet.
További változás, hogy a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat üzletpolitikai célú juttatást magánszemélynek adómentesen.
Az új szabályok szerint január 15. helyett a január 10-ig kifizetett, munkaviszonyból származó előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége megszűnik.
A járulékok terén a legnagyobb változás, hogy a családi adókedvezmény szja-ban igénybe nem vett részét le lehet vonni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. E kedvezményt, amely 260 ezer családot érint, a biztosított házastársa, élettársa együttesen is érvényesítheti. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosítási ellátásra való jogosultságot.
A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának megszakítása esetén azonban be kell vallania a lekötési hozamot terhelő ehót.
A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.
A nem biztosított magánszemélyek után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az idei 6660 forintról 6810 forintra emelkedik.
A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés két éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból, a kiküldetés első évének letelte után kerül sor. A munkavállalónak ezt nyolc napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetéseknél a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Változnak a kisadók
Január 1-jétől változik a népegészségügyi termékadó (neta), a közműadó, az energiaadó, a regisztrációs adó, a kata, a hitelintézetek számára pedig bevezetnek egy egyszeri különadót.
A jövő évtől a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, illetve 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcs-, illetve zöldségtartalmú szörpök is a neta hatálya alá kerülnek, az adó mértéke literenként 200 forint lesz.
Változik a közműadó is, a hírközlési vezetékek 200 kilométeres vezetékhosszig adómentesek lesznek (eddig 170 kilométerig 80 százalékos adókedvezmény volt), illetve megemelkednek az e fölött csökkenő mértékben figyelembe vehető adókedvezményekhez kapcsolódó vezetékhossz-sávok. Ezután csak az 500 kilométer feletti vezetékhosszra kell az adókötelezettség 100 százalékát megfizetni (jelenleg 300 kilométer a határ).
A regisztrációs adó úgy változik, hogy átalakítás esetén a negatív regisztrációsadó-különbözet csak akkor lesz visszaigényelhető, ha a jármű magasabb környezetvédelmi besorolásba került.
Az energiaadót érintő változás, hogy a gazdálkodók január 1-jétől az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adót az elévülési időn belül egy későbbi adómegállapítási időszakban levonhatják vagy visszaigényelhetik.
A kisadózó vállalkozások számára a helyi adóról szóló törvény módosításának köszönhetően lehetővé vált, hogy adóévenként döntsenek az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor lesz lehetőség. Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezhetnek. További változás, hogy előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.
A hitelintézeteknek hitelintézeti hozzájárulás címen 2014-ben egyszeri különadót kell fizetniük a már megképzett, és 2013. december 31-i fordulónappal az eredménytartalékba átvezetett általános kockázati céltartalék után, amelynek mértéke az általános kockázati céltartalék csökkenés 19 százaléka. Ezt nem különadó, hanem társasági adó formában kell megfizetni, a bevallás és adófizetés határideje 2014. március 10. A hitelintézeti hozzájárulást meg kell fizetni akkor is, ha a 2013. évi társasági adóbevallás alapján veszteséges a társaság. Mivel nem különadóról, hanem társasági adóról van szó, az adó összege az éves beszámolóban nem ráfordításként jelenik az meg, így nem rontja az adózás előtti eredményt. A pénzügyi intézmények eddigi különadója 2014-ben is megmarad.
A környezetvédelmi termékdíj módosításának egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíjraktárak intézményének bevezetése 2014. július 1-jétől. A termékeket a termékdíjraktárban termékdíj-mentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni. A raktárak adóhatósági engedély alapján 5 éves időtartamban működhetnek, azonban a feltételek fennállása esetén az engedélyt újabb 5 évre meg lehet hosszabbítani.

Több ponton változik az illetéktörvény
Több ponton változik az illetéktörvény jövőre: mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás, szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.
A házastársak közötti ajándékozás és a házastársak közötti vagyonátruházás illetékmentes lesz, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül az illetékteher alól. Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).
A gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltételei szigorodnak. A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.
Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.
Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.
Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.
A 2013 elején bevezetett egyes illetékmódosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget, így, ha az új szabályok szerint - tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében - megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, az utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják.

Az áfatörvény változásai januártól
Január 1-jétől számos ponton változik az áfa szabályozása, így a sertés áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökken, a gabonafélék és az olajos magvak esetében pedig 2018. december 31-ig hatályban marad a fordított adózás.
A fordított adózás ezután kiterjed az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre is, amelyeknél elegendő a hatóság általi tudomásulvétel.
Módosul az időszakos elszámolás szabályozása, ezekben az esetekben az elszámolási időszak zárónapja minősül majd teljesítési időpontnak, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre a jelenlegi szabályozás marad érvényes. Szintén az ellenérték esedékességét kell majd a teljesítés időpontjának tekinteni olyan termékértékesítéseknél, szolgáltatásoknál, amelyeket a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesít, és elszámolásukra a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
További változás, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. A kupon alapján történő utólagos adóalap csökkentést olyan termékek, szolgáltatások esetében lehet alkalmazni bizonyos feltételek teljesülése esetén, amelyeket nem közvetlenül a pénzvisszatérítést teljesítőtől szereztek be.
Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentességet kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem lehetett alkalmazni, az adózónak lehetősége lesz fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az unió területéről.
A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztették azzal, hogy azokat nem csupán a jogutódlással, vagy apport útján, hanem az üzletág-átruházás keretében megszerzett vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kell. Az új szabályokat a 2014. január 1-jén vagy azután szerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni. A már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy kívánja-e az új szabályokat visszamenőlegesen alkalmazni.
Nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége.

 

 

kep0006.jpg