Abigél Közhasznú Egyesület
Az Autisták Országos Szövetsége által támogatott táboroztatásról.
Tábor helye: Salgóbánya
Táboroztatás ideje: 2012. június 25-29.
Táborunkat a felnőttek és a gyerekek által is jól ismert (már többször használt) területen rendezhettük meg. A gyerekeket olyan segítők kísérték, akik az oktatásuk során is velük vannak, valamint az oktatási intézmények a rendelkezésünkre bocsájtották a napirendi és kommunikációs kártyákat is. A tábor szervezője még egyéb vizuális segédeszközöket is elkészített (étlap, helyjelölő kártyák stb.) annak érdekében, hogy a táborozókat bejósolható és biztonságos környezet várja.
Az első napon a hely bejárása, egymás megismerése volt a cél, hiszen a gyerekek és a kortárs segítők (több esetben a testvérek) kevésbé vagy egyáltalán nem ismerték egymást.
Közösen barkácsoltak, tutajt készítettek, kalapácsoltak. Bár maga a tevékenység a legtöbbjük számára ismeretlen volt, mégis úgy kalapáltak, mintha „egész életükben ezt csinálták volna”.
Az étkezésekhez minden napra beosztás készült, a terítést, takarítást, mosogatást, elpakolást közösen végeztük a gyerekekkel.
Minden gyermek azokat a vizuális segítségeket használta a táborban is, amit már megszokott:
A második nap közösen gyűjtöttünk kavicsokat, köveket, amelyeket a gyerekek színesre festettek. Ezt a tevékenységet mindannyian nagyon élvezték és ügyesek is voltak!
Minden nap volt mozgásos foglalkozás. Sokat labdáztunk, tollasoztunk, két alkalommal is volt lovaglás, és mivel a hely adottsága biztosította, lehetőség volt a sétára, futkosásra is a jó, tiszta hegyi levegőn.
A házimunkából mindenki kivette a részét. A söprésben és a mosogatásban mind az autizmussal élő gyerekek és fiatalok, mind pedig a segítőik remekeltek. Ennek köszönhetően a házban is és a teraszon is mindig ragyogó tisztaság volt.
Minden nap, amikor a gyerekek haza mentek, Valika néni kitette a következő napi napirendjüket, valamint előkészítettük azokat az eszközöket, amelyek a nap során szükségesek.
A buszra várakozást a közeli játszótér enyhítette, a gyerekek nagy örömmel hintáztak, libikókáztak, mászókáztak.
Minden nap reggeli után babzsákos foglalkozás volt, különböző témákkal. Ez a gyerekek által jól ismert menetrend szerint történt. Gyakran segítettek egymásnak is. A foglalkozásokon belül az általános, önmagukról szóló ismeretek gyakorlásán túl zenés, énekes részek is voltak. A gyerekek és a fiatalok közösen „zenéltek” az általuk választott hangszerekkel.
Rend a lelke mindennek J A fiatalok a konyhai munkákban is ügyesen részt vettek.
A táborozás során rengeteg fotó készült, ezeket a gyerekekkel közösen megnézegettük, beszélgettünk róluk, közös tablót készítettünk. Az összes képet megkapták elektronikus formában is, hogy a későbbiekben az „Én-könyv”-ükhöz felhasználhassák.
Amikor esősre fordult az idő, akkor a teraszon közösen rajzolhattak, színezhettek a táborozók. Csodálatos alkotások készültek!
A tábor utolsó napján vendégeink érkeztek, akik nem csak a lovacskákat hozták újra magukkal, hanem az arcfestő készletüket is. A gyerekek örömmel fogadták Julika nénit, aki a kívánságuknak megfelelően varázsolta át őket.
Összességében elmondhatjuk, hogy egy vidám, szép környezetben, jó levegőn és remek társaságban eltöltött hetet tudhatunk magunkénak. A gyerekek megismerték egymást, a testvéreknek is volt lehetőségük beszélgetni egymással. A vizuális segédeszközök használata, valamint az, hogy a gyerekek számára ismert felnőttek voltak a táborban elősegítette azt, hogy viselkedésproblémák nélkül, jó hangulatban táborozhattunk.
Köszönjük ezt mindenkinek, aki hozzásegített ehhez minket!
