Abigél Közhasznú Egyesület

"Csinálj bármit, mindig az számít, hogy hogyan csinálod, és van-e kivel, mert ez csapatjáték, és már az is ajándék, ha figyelsz arra, aki rád figyel." Shakespeare

Ennyi adókedvezmény és támogatás jár a fogyatékossággal élőknek

Egészségkárosodása alapján kinél állapítható meg súlyos hallási, látási, mentális vagy mozgásszervi fogyatékosság? Állapotuk alapján mekkora adókedvezmény, illetve támogatás illeti meg az érintetteket? Összefoglaltuk.

 

A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 40. §-a szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezmény címén a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején adókedvezményt vonhat le az adójából. Ennek havi összege az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (2014-ben havi 5075 Forint).

A személyi kedvezményt az érvényesítheti, aki – az erről szóló orvosi igazolás szerint – a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet mellékletében meghatározott, a kedvezmény szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek valamelyikében szenved, vagy a rendelet mellékletében meghatározott valamely fogyatékossággal él.

A rendelet szerint:
– Hallási fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöb-értéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van.
– Mentális fogyatékosság annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.
– Látási fogyatékosság annál állapítható meg,
   – akinek látóélessége megfelelő korrekcióval mindkét szemén legfeljebb 5/70, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,
  – akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
  – akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
– Mozgásszervi fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul.

A fogyatékosság minősítésére és annak igazolására vonatkozó előírásokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

A személyi kedvezményre az a személy is jogosult, akinek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát megállapították. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől független, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás.

A fogyatékossági támogatás havi összege az egészségkárosodás mértékétől függően 19 500, illetve 24 ezer forint, amelynek összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani.

A fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt a kincstárhoz kell benyújtani, amelynek alapján a súlyosan fogyatékos állapot megállapítását orvos-szakértői szerv végzi el.

A fogyatékossági támogatás adómentes, továbbá a fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A szja törvény hivatkozott rendelkezése szerint a személyi kedvezményre jogosult az is, aki rokkantsági járadékban részesül. A rokkantsági járadékra (havi 2200 forint) a 83/1987. (XII. 27.) MT-rendelet alapján az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Nem állapítható meg, illetve nem folyósítható a rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

A személyi kedvezményt az előzőek szerint súlyosan fogyatékosnak minősülő azon magánszemélyek vehetik igénybe, akiknek összevont adóalapjuk után adófizetési kötelezettségük van, függetlenül attól, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmet milyen jogviszony (munkaviszony, önálló tevékenység) vagy egyéb jogcím alapján és az adóévben mennyi idő alatt, milyen rendszerességgel szerezték. Rendszeres jövedelem (például havi munkadíj) esetén már a fizetendő adóelőleget is csökkenteni lehet a kedvezménnyel a kifizetőnek (munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozat alapján.

Fontos tudni, hogy a jogosultságról elegendő csak nyilatkozni, a személyiségi jogok védelme értelmében az orvosi igazolást nem kell csatolni, de az elévülési idő végéig azt meg kell őrizni. Akinek az állapota végleges, elegendő egyszeri nyilatkozatot adni, illetve ismételt igazolás beszerzése nem szükséges.

Annak sincs akadálya, hogy a magánszemély csak az adóévi bevallásában érvényesítse a kedvezményt. Ha például valaki megbízási szerződés alapján egyszeri alkalommal szerzett az adóévben jövedelmet, amelyből az adóelőleget a kedvezmény figyelembe vétele nélkül vonta le a kifizető, az adóbevallásában az összevont adóalapjának adójából – amennyiben a fogyatékos állapota egész évben fennállt – a kedvezmény havi összegének 12-szeresét utólag levonhatja, és így azt egy összegben visszakapja.

Azt sem árt tudni, hogy az, akinek a jogosultságát valamely adóévet (akár több adóévet) követően utólag állapítják meg, az egészségkárosodás megállapított kezdőnapjától számítva a kedvezményt önellenőrzéssel – az elévülési időn belül – visszamenőlegesen is érvényesítheti.

Amennyiben az egészségkárosodott magánszemély nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, a személyi kedvezményt más személy (például szülő) nem érvényesítheti.

kep0006.jpg